2012. január 9., hétfő

2008 évi legyes és egyéb kalandjaim

Mindenre sajnos nem emlékszem,de igyekszem pár élményem leírni! Ekkor a jó isten még kegyes volt hozzám:-), mert nem volt párom : ami hol előnyös, hol pedig hátrányos bizonyos értelemben.... Pusztamonostor nevű, még 2000 lelket sem számláló faluban laktam szüleimnél. Robogóval 20-25 perc alatt megközelíthető,számomra gyönyörű folyókban horgászhattam, amik nem mások, minta Zagyva és a Tarna!








Máig tartó szerelem köt a Zagyva folyóhoz, bár manapság igencsak hanyagolom "kedvesem" ,de erről majd a végén kicsit bővebben...Tavasszal megvolt a "vérfertőzésem"(bár utólag visszagondolva, már az első legyem megkötésétől kezdve), és a lehető legtöbb lehetőséget kihasználva, barátomtól lestem el az okosságokat.. Eleinte (feltételezem) , mint minden legyes, én is szórtam nádasra, bozótosra és fákra a legyeimet, ezzel is alkalmat teremtve a kötésre:-) .





Ahogyan a hónapok haladtak, egyre jobban kezdtem élvezni a legyezést. Elkerülhetetlenül megismertem a dekorgumi (polifoam) nyújtotta örömöket.. :-P .Ez idő tájt rendkívül sikeres legyek születtek,és kétség sem férhetett eredményességükhöz.















Bárki kitalálhatja,hogy kedvelt módszerem a száraz legyezés lett! Halak számára egyre kívánatosabban tudtam prezentálni a legyet. Eleinte csak "felsőbb utasításra" , később már természetes volt ,ahogyan a légy szállt a fű csomók tövébe és bokrok alá.








Időnként belekóstoltam a sztrímerezésbe is csukára, balinra több -kevesebb sikerrel. Sajnos elkényelmesedtem, és nem fejlődtem sem nedves legyek, sem a nimfák használata terén(de azért kötöttem belőlük is)! A vízparton megismerkedtem pár felejthetetlen emberrel: Pintér Gábor és Gábor Zsolt személyében! Szeptember környékén, családi gondjaimból kifolyólag munkahelyet váltottam, ami (szándékosan) költözéssel is járt. Előbb Gödön, majd a fővárosban kötöttem ki, párom -Csilla mellett.






Bármilyen meglepő, de nem éreztem komolyabb késztetést legnagyobb folyónk "meghódítására", részben érzelmi,de leginkább anyagi okokból. A távolság miatt azonban az elkövetkező években foghíjasan látogattam az "én" Zagyvámat!







Szánt szándékkal nem írtam konkrét horgász túráról,mert azokat csak frissen tudtam volna hitelesen megírni! Mostanában nem túl valószínű,hogy vízpartot látok testközelből, ezért horgászós írással most nem tudok szolgálni :-(
Ha igény lenne rá, később megírnám a téli történéseimet is...légy kötés lenne a téma.
Remélem,végig lehetett olvasni.
üdv:
Dani

2012. január 2., hétfő

Pufi kis története...

...avagy így esett a "baleset" (Dani barátunk tollából). Történt egyszer,hogy munka helyet váltottam. Igyekeztem beilleszkedni a csapatba, új barátokat szerezni, akkor még mit sem sejtve. Ott ismerkedtem meg Csaszi barátommal, aki 2007 őszén hozott mutatóba különféle horgokra kötött csalikat,mint megtudtam műlegyeket. Miközben beszélgettünk, nézegettem-forgatgattam, és pár nap múlva "azon kaptam magam", hogy (igaz még középkori eszközökkel: vastag varró cérna,kerítés drótból hajtogatott bobbin:-) ), nekiláttam legyet kötni! Ez odáig fajult,hogy "kénytelen"voltam beszerezni az első legyező felszerelésem! Mint később kiderült, hogy a segítőkész eladó sem értett nálam jobban a dologhoz, mert 2-3 mérettel nagyobb orsó került a botra! 2008 elején,a hó olvadás után kimentem a rétre zsinórt csapkodni, amit igencsak megnézett pár MTZ-s:-) !
itt az úr szólt hozzám...

Egy szép tavaszi napon aztán meghívást kaptam "gájdomtól" Csaszitól egy Zagyva parti okításra, amire nem lehetett nemet mondani! Nedves legyet(black pennel)kötöttem a damil végére, félve beleereszkedtem a hideg vízbe(időközben gázlóm is lett), ami ugyancsak egy új élménnyel gazdagított. Bevallom megijedtem,mert előtte sosem álltam folyó vízben:-O! Tanácsok alapján kiszemeltem egy gusztus, vízben álló valamilyen bokort,és azon voltam,hogy minél inkább az ágak közé-alá juttassam a csalit. Közben feszülten figyeltem a rikító színű zsinórt. Egyik úsztatás alkalmával aztán szokatlanul megrándult az addig élettelen"kábel". Mivel már horgásztam ezelőtt,de csak hagyományosnak mondható módszerekkel, rutinosan "bevágtam"és valami mocorgást éreztem a szerelék végén. Furcsa, de egyben gyomor remegtető érzéssel érintettem meg az első fejes domolykómat, ami gyönyörű színekben pompázott.

első legyezett halam

Mutattam barátomnak, mint valami "véres kardot" ,és bárgyú mosollyal a képemen megörökítettük az első legyezve fogott halam!:-) A domi gyorsan vissza került éltető elemébe,és már mentem is vissza a "helyemre". 20-30 perc "eregetés" után félreérthetetlenül ismét kapásom volt!Belehúztam a bottal is,és éreztem,hogy ez valami! Nagyobb halat akasztottam!Pár perc múlva széles mosollyal arcomon mutatom a zsákmányt, ami legyes mércével nézve igencsak méretesnek mondható(kb 1.5 kilós jászkeszeg)!
2. halam

Ez is visszakerült a vízbe.Több halat aznap nem sikerült fogni,de azt hiszem ezek az élmények megfertőztek egy életre!:-)
Köszönettel tartozom Csaszinak, aki bevezetett a legyezésbe,és mindenkinek aki azóta megismerhettem!

Üdvözlet mindenkinek!

Pufi