2010. július 10., szombat

Ártéri peca.








A vizsgámra készülés alatt kinéztünk a Zagyvára Csaszi barátommal. Régen jártam már kint, kíváncsi voltam, hogy milyenek a lehetőségek. Balázs barátunk szép fogásokról mesélt, de azóta eltelt 4-5 nap és a víz apadt egy 15-20cm-t .

Ami fogadott: Napsütés, marha erős szél, milliónyi ivadék és szúnyog , a rét pedig víz alatt.

Nagy rablások a térdig érő vízben…. Na rajta, gondoltam.

Pár dobás után egy kölyök balin, aztán hosszú időn keresztül semmi….nagy halakat lehetett látni ,a beeső és megugrasztott sztrímerre ráfordultak, egyszerre többen is ,de a kapás rendre elmaradt. Próbáltam fehér- zöld- fekete- kicsi- nagy sztrímert ,woollyt, húztam lassan, gyorsan, rövideket ,hosszúkat ,sodortattam ,de a hatás nem változott, az érdeklődés kapás nélkül maradt.

Próbáltam nedvest, ill. nagy polit, még úgy is cibáltam, mint a poppert , de elúszott a fejük felett, le sem sz..ták. A víz sajnos pont annyit apadt, hogy a növényzet felett éppen nem lehetett elhúzni a könnyű -súlytalan sztrímert, állandóan csak kapáltam a parajt. Hagytam is a helyet Csaszi érkezéséig, hátha neki nagyobb szerencséje lesz. Miután megérkezett, feljebb sétáltam és ott próbálkoztam….Csaszi nagy nedvessel (butcher) kezdett ,meg is fogta első legyes sügerét, egy tenyeres képében.A fotó sajnos elmaradt,a tenyeres kiugrott a tenyérből :D . Később akasztott egy rendesebb méretű balint, de sajnos fárasztás közben lefordult a légyről. Nem adtuk fel, csak dobáltunk serényen. Azt viszont észrevettük, hogy a folyó túloldalán, az ártéren valami nagy testű halak garázdálkodtak, a fák-bokrok miatt nekünk elérhetetlen helyen. Későre járt, lassan a nap is kezdett lemenni. Számvetés, kocsiba be, autókázás a gáton a következő hídig, aztán túloldalon vissza.

Rögtön lehetett látni, hogy nagy balinok, de furcsa volt, hogy nem fröcsögős rablásokat alkottak. A víztetőre szálló szitakötőket akarnák lehörpinteni, de valami hihetetlen lassú és lusta mozdulatokkal. Sokan voltak, megjelentek hol itt-hol ott…NiNi mondásával delfineztek a víztetőn. Én maradtam a kicsi sztrímernél, Csaszi a nagy nedvesnél. A téma ugyan az: légy bepottyan, nagy toló a légy felé….aztán semmi. Aztán megtört a jég nálam, két bokor közé dobva újra jött a tólóhullám, két rövid pöccintés után valami utolérte a legyet. Kapás után megfordult és láttam, hogy egy jobb darab balinnal van dolgom. 5-6# Ody perecben, gyorsan felcsévéltem a kint lévő zsinórt az orsóra. Húzott egy-egy kicsit róla, de meglepően gyorsan feladta.

Szákolás után gyors fotó, majd vissza, és némi pátyolgatás után elúszott. Mérete 65fn/56cm és hosszához képest meglepően nehéznek, kb 2,5-3kg –ra tippeltük.

Még egy kapást sikerült kicsikarnom, de csak pillanatokig volt meg, aztán pár dobással később a szembe lévő bokorban elakadt és elveszett a nyerő legyem. Volt még nálam belőle, de mivel szürkült , úgy döntöttem itt a vége. Csaszi még harcolt egy 20 percet a tőle 12m-re állandóan mozgolódó óriással, de sajnos a kapás elmaradt nála. Aztán feladtuk és elhúztunk haza, talán legközelebb meglesz neki is.

Ennyi volt röviden.

Üdv : Zsolt (GZS)